Úgy néz ki, nem kellett sokáig várni, míg Donald Trump megtalálta új jelöltjét a nemrégiben elhunyt Ruth Bader Ginsburg Legfelsőbb Bíróság társbírójának megüresedett helyére. Az elnök választása egy korábbi szövetségi bíróra, Amy Coney Barrettre esett, aki a várakozásoknak megfelelően a konzervatív vonalat erősítheti a testületben.

Ahhoz, hogy pontosan lássuk milyen lehet a bíróság álláspontja bizonyos társadalmi kérdésekben az elkövetkezendő évtizedekre vetítve, érdemes lehet megnézni Barrett korábbi hozzáállását többek között a bevándorláshoz, illetve az LGBTQ jogok kérdésköréhez.

A házasság férfi és nő kapcsolatán alapszik

A Legfelsőbb Bíróság korábbi döntéseinek jelentős szerepe volt az LMBTQ jogok kiterjesztésében, elég, ha csak a testület 2015-ben hozott döntésére gondolunk, ami lehetővé tette az azonos neműek házasságát Amerika tagállamaiban. Bár Barrett meglehetősen rövid ideig dolgozott szövetségi bíróként és explicit nem tett utalást eddig arra, hogy társbíróként milyen hozzáállása lenne az azonos neműek jogait érintő kérdésekben, korábbi megnyilvánulásai alapján talán kaphatunk egy kis ízelítőt. 

Barrett a 2016-os elnökválasztási kampányt megelőzően, a Jacksonville Egyetemen tartott előadásában védelme alá vette az azonos neműek házasságát elfogadó döntéssel szemben megfogalmazott bírósági különvéleményeket, illetve egy, az amerikai katolikus püspököknek írt levelében kiemelte, hogy szerinte a család és a házasság fogalma férfi és nő kapcsolatán alapszik.

Trump elnök társbíró jelöltje előadásában a transzneműek kapcsán arra is utalt, hogy az IX. Számú föderális polgárjogi törvényt (Title IX) esetleg újra kellene értelmezni, mely szerint a transzneműeket sem lehet hátrányos megkülönböztetés alá vonni az oktatási programokban való részvétel során. A Trump adminisztráció egyébként 2017-től kezdődően számos intézkedést visszavont a IX. Számú törvény kapcsán.

Szigorú hozzáállás a bevándorláshoz

Szintén fajsúlyos társadalmi téma a bevándorlás kérdése, melyet Trump a 2016-os választási kampányban viszonylag sikeresen tudott a napirenden tartani.

Barrett karrierje során számos alkalommal foglalt állást bevándorlással kapcsolatos témákban. A Trump adminisztráció ezidáig legismertebb és legvitatottabb bevándorlási csatája a 2019-es Cook Megye kontra Wolf ügy volt, ahol Barrett komoly nézeteltérésbe keveredett a szövetségi bírósággal (Seventh Circuit), mely ideiglenes megakadályozta Trumpot abban, hogy nehezítse az országban tartózkodó azon bevándorlók vízumának, illetve ideiglenes tartózkodási engedélyének zöldkártyára váltását, akik indokolatlanul nagy anyagi terhet jelentenek az államra (public charge).

Különvéleményében Barrett akkor az írta, hogy fenntartotta volna a korlátozást és megítélése szerint a törvény ellenzői kifejezetten szűken értelmezték, hogy mit jelent a túl nagy anyagi teher az államra nézve. 

Ám nem ez volt a jelölt egyetlen markáns ügye az elmúlt időszakban. Szintén 2019-ben Barrett döntő szavazata alapján került azonnali deportálásra  egy amerikában már harminc éve legálisan tartózkodó mexikói férfi, aki kábítószerrel való visszaélés miatt került a reflektorfénybe. Az ügy érdekessége az volt, hogy a deportált férfi édesanyja ráadásul amerikai állampolgársággal is rendelkezett. 

Nehéz csaták hosszú sora

Akárhogy is, a puding próbája az evés. Barrett közvetlenül a megválasztása után fejest ugorhat a mélyvízbe és rögtön lehetősége is lesz bizonyítani mennyire konzervatív is valójában. A tervek szerint november elején tárgyalja a Legfelsőbb Bíróság a Fulton kontra Philadelphia Város ügyét, ahol egy gyermekek örökbefogadásával foglalkozó vallási szervezet szeretné kizárni az LMBTQ párokat az adoptálási lehetőségből. 

Társbíraként lesz még lehetősége komoly csatákat vívni előreláthatólag nagy vihart kavaró kérdésekben is, mint például a transznemű diákok fürdőszoba használati joga az Egyesült Államokban, vagy a jelenlétük a női sportágakban.