Ruth Bader Ginsburgnek, az amerikai legfelsőbb bíróság egyik liberális társbírójának bekövetkezett halála és megüresedett posztjának betöltése nem csupán szimbolikus jelentőséggel bír, hanem komoly politikai lehetőséget is kínál Donald Trumpnak. Ha sikerrel jár, tovább növelheti a konzervatív tagok arányát és befolyását a kilenc tagú testületben, ugyanakkor a demokratáknak talán mégis akad némi halvány reményük ennek megakadályozására.

Trumpnak kegyeg az óra

A megüresedett poszt feltöltése azért is sürgős Trumpnak, mivel novemberben Amerikában elnök választás lesz, aminek kimenetele korántsem lefutott meccs. A legutóbbi közvélemény kutatások egyébként Joe Bidennek, a Demokrata Párt jelöltjének kedveznek, aki az elektorok számában jelentős előnyt tudhat maga mögött a regnáló elnökkel szemben. Ha Trump bukja a választást és nem sikerül egy konzervatív jelöltet ültetnie Ginsburg helyére a választások előtt, akkor valószínűtlennek tűnik, hogy Biden ne egy liberális társbírót választana a későbbiekben. 

„Biden-szabály”

A Demokrata Pártnak nincs sok esélye arra, hogy novemberig megakadályozza Trump és a szenátus döntését, ugyanakkor kommunikációs szinten csatát még nyerhetnek a republikánusokkal szemben. 2016-ban, amikor Barack Obamának Antonin Scalia társbíró halálakor lehetősége adódott a legfelsőbb bíróság testületében a liberális túlsújt biztosítania, akkor a republikánusok az úgynevezett „Biden-szabályra” hivatkozva blokkolták az elnök mozgásterét.

A republikánusok által korábban irányadónak tekintett 1992-es hivatkozás szerint, a Legfelsőbb Bíróság megüresedett posztja nem tölthető be abban az esetben, ha az elnök a megbízatásának utolsó évében jár. A politikai csata akkor azzal végződött, hogy Obama végül nem jelölhetett új társbírót a 2016-os választásokig.

Bizonytalan republikánusok

Mitch McConnell, a szenátus republikánus frakcióvezetője Ginsburg halálát követően azonnal kijelentette, hogy mindenképpen új társbírót fognak jelölni. Van azonban egy lehetőség, ami elgáncsolhatja Ginsburg utódjának kinevezését. Mivel Trump jelöltjét a republikánus többségű szenátusnak is jóvá kell hagynia, ezért nem csak az ő kezében van az aduász. Ha a demokratáknak sikerül a „Biden-szabály” szerinti hivatkozást a kommunikációs napirenden tartani, akkor néhány republikánus képviselőt akár el is bizonytalaníthatnak.

Jelenleg a szenátusban 53-47 arányban a republikánusok vannak többségben, az új társbíró kinevezéséhez pedig elég az 50+1 szavazat. A helyzet azért is lehet izgalmas, mivel néhány nap leforgása alatt már két republikánus szenátor, Susan Collins és Lisa Murkowski is úgy foglalt állást, hogy a társbíró kinevezését az elnökválasztás után kellene tartani. 

Alkotmányos kiskapu

A pártfegyelem természetesen mindig felülírhatja az egyéni ambíciókat, azonban a demokratáknak még ebben az esetben is lehet egy sanszuk. Az Egyesült Államok alkotmánya ugyan kimondja, hogy a Legfelsőbb Bíróság testületének léteznie kell, ellenben nem határozza meg a társbírák számát.

Ha Biden behúzza a novemberi elnökválasztást és később a demokraták többséget szereznének a szenátusban is, akkor az elnök könnyedén keresztülvihet olyan törvényeket, amelyekkel növelhetné a bíróság tagjainak létszámát (court-packing). Kérdés persze, hogy Biden vállalná-e az ebben rejlő politikai kockázatot.

Mikor Franklin D. Roosevelt elnök megelégelte, hogy a Legfelsőbb Bíróság néhány tagja folyamatosan aláássa a New Deal program elfogadtatását, 15 főre kívánta emelni a 9 fős testület létszámát. A kezdeményezés nem aratott osztatlan sikert és számos történsz ma már erre hivatkozva állítja, hogy ez a szándék verte szét Roosevelt politikai koalícióját. 

Akárhogy is alakul az elkövetkezendő néhány hónap az amerikai belpolitikában, a court-packing egy könnyen kommunikálható fenyegető eszköz lehet a demokraták arzenáljában.